Előfordulási helye változatos: tarkó környékén jelenik meg legtöbbször, de többen emlegetik, hogy ugyanaz az érzés költözik be a mellkasukra vagy gyomortájékra.
Elég egy kósza gondolat, nem kell hozzá sok információ, sőt, minél kevesebb van, annál gyorsabban jön a hangya.
A gondolat vázára rákerül a sok fel nem tett, vagy meg nem válaszolható kérdés, bevonja, elsötétíti, majd teljesen elfedi az alapvetést.
Egymás után pattognak a kérdések: hazaért gond nélkül? az az anyajegy normális? Nem gond, hogy ezt még nem tudja? Vajon amit mondtam, azt úgy értette, ahogy gondoltam? Visszahív? Megoldja? Meg tudom oldani?
Az elején még olyan, mint aki segíteni akar: pici bizsergéssel indul, mintha csak egy-két hangya választotta volna átkelőhelynek az adott testrészt, és azon dolgoznának, hogy egy kis löketet adjanak a kérdésfelvetéshez, csak egy kis mentolos frissítés.
Nem is kapnak nagy figyelmet, úgyis biztosan hamar elvonulnak. De amint kiderül, hogy megfelelő a közeg, megérkezik a teljes sereg, az apró bizsergés viszkető érzés lesz, rövid időn belül feszít is.
Van, akinél hányingert okoz a menetelő, de sehova sem haladó sereg. Másnál elnehezedik a légzés, változik a testtartás, és mire ráeszmél, mindenhol másznak, mindent elborítanak, és nincsenek már tények, csak “mi van ha…” kezdetű gondolatok egymás hátán, egyik a másikba folyva, se eleje, se vége, csak egy kezelhetetlen csípés, amit nem lehet jól vakarni.
Aztán valahogy mindig elvonulnak. Jön egy hír, véget ér a helyzet, vagy megérkezik egy másik démon, akinek fontosabb dolga van.