Az első években alakul ki mindenkiben: családtól és tágabb környezettől függően vannak gyerekek, akiknél sokáig egy apró huppanás érzését adja csak, mint amikor az autópályán hirtelen nagy szintkülönbség miatt kicsit közelebb érzed a gyomrod a torkodhoz.Más családokban már az első kimondott szavak után több feje lesz, mindegyik önálló életet él, és akkor jelentkezik, amikor nem számítasz rá.
Hétköznapi démonjaink - A Csontból Jövő Mondatok Hydrája
A hydra sok élményből táplálkozik: szülőktől elhangzott mantrák, tanárok visszatérő mondatai, tágabb környezet által elfogadott vagy népszerűsített magatartás, mind-mind hozzátesz ahhoz, hogy végül melyek lesznek azok a mondatok, amelyek úgy válnak a személyiséged részévé, hogy tudod, hogy nem te gondolod így, helyetted gondolják ezt.
Kedvenc élőhelye az olyan ember, aki keveset látott, keveset szerették, és gyakran érezte azt, hogy ő csak egy kötőjel két másik mondat között. Sokan azt hiszik, hogy ez az egyetlen előfordulási helye, de nem: a hydra bárhol meg tud jelenni. Kell neki egy helyzet, ahol szorongás, stressz, a kontrollvesztettség érzése megcsillan, és azonnal feléled, fejével megpöcköl néhány csigolyát, befeszül a gerinc, fennebb húzódnak a vállak, és már buggyan is az a mondat, amiről tudod, hogy semmi közöd hozzád, valahol a csontvelőben született meg, nem is így gondolod, de leginkább nem gondolsz róla semmit, de már kiszánkázott a fogaid közül. Ha figyelmes vagy ilyenkor, hallani véled anyád jellegzetes hangsúlyozását, vagy a kréta jellegzetes sercegését.
Minden ilyen mondathoz tartozik valaki az életedből, és akármennyire próbálod elhinni, hogy te másképp fogod csinálni, te ez biztosan nem fogod kimondani, egyszer csak eljön az a helyzet, megérkezik a hydrafej, és akár belátod, akár nem, kimondtad. Ha már a mondat végénél érzed, hogy ez már megint a hydra, megpróbálhatsz elkezdeni küzdeni vele: kijavítod magad, pontosítasz, leereszted a vállakat, bocsánatot kérsz. Ilyenkor ő sérül, talán el is hal, és többet nem lesz dolgod vele, de az egy levágott fej után mindig kettő nő ki, és máris két új mondat kerül a szorongásokkal körbepárnázott eszköztáradba.
Ha nagyon figyelsz, és nem erővel írtod őket, akkor hosszú idő után azt veszed észre, hogy elhalkul a hydra. Nem tűnik el, de annyira billent csak ki az egyensúlyodból, hogy egy pillanatra megállj, és tudd, hogy ezt most nincs, amiért kimondani.
Nem válik senki javára, csak egy smirglipapír lenne a beszélgetésben, ami mindenkit felsért.
És ha nem mondod ki, amit megpróbál kilökni belőled, egyre ritkábban érzed a gerinc nyomását.
A fejmondatokat felváltják hosszas beszélgetések, alapvetésnek hitt gondolatok ellentétei mellett kiállás, és eljön a pillanat, amikor azt érzed, hogy ha ott is vannak azok a fejek, csak lebegnek benned, mint egy útszéli reklám légbáb. Csendben figyeled a folyamatot, és reméled, hogy ha már nem szólal meg benned, akkor talán valaki másban sem kell majd megszülessen a te mondatodból kinőtt hydrafej.